penge

Kb úgy érzem magam, mgom int a kötél táncos mostanában, csak egy baj van, ha én bakizom megvágom magam. Na mármost természetesen csak metafórikusértelemben.

De szép szó is ez. A lényeg. Vajon az ember aki egyszer valaha is szerelemmel szeretet valakit, valakiket (mert szerintem mindannyiunk életében vannak már exek és lesznek is) mondhatja e róla maradéktalanul, hogy "túlvagyokrajta" így egyszuszra. Szerintem nem.

Lehet fura ember vagyok, de akiket igazán szerettem valahogy a szívemben maradnak, közel hozzám, bár az tény, hogy kell idő míg a szakítás utáni düh elmúlik és helyébe a szép emlékek lépnek, de ehhez is csak idő kell.

Kívácsi vagyok mások, hogy godnolkoznak erről....