2009. január 31., szombat
2009. január 26., hétfő
aMiNEk mA ÖRülTeM
10 perc biciklizés pipa
I'm AWE... here it is here it is... SOME :-)
2009. január 25., vasárnap
AWESOME
Vitathatatlan, hogy az ember amikor beül a moziba már előítéletes, mert hallotta filmről, látott előzeteseket, werk filmeket, olvasta/ látta a nyilatkozatokat. És tudja, hogy a film cím mögött ott az a fránya 2-es és ez nem jelent jót... általában, nálunk magyaroknál meg pláne... mert kicsit, nem is kicsit hitetlenek vagyunk, talán nem is csoda.
Hogy őszinte legyek a film közben egyszer el is tapsoltam magam, nem direkt, sőt, de magával ragadta a néző és a marketinges, reklámos oldalamat is. A szöveg, a zene, a rendezés, a forgató könyv kifogástalan. És a szponzorok kedvében is jártak a product placement zseniális, nem erőltetett sőt!!!!! Lehet ebben van a digitális tévézés jövője? Talán, remélem és azt is, hogy ehhez hasonló kreatív lesznek még másoknak.
Ja igen és a lényeg ez a film a Valami Amerika 2, a rendező Herendi Gábor, a szereplők: a teljes lista nagyon hosszú nem lenne korrekt a teljseeég igény nélkül leírni őket, de cserébe egy link: http://www.valamiamerika2.hu/posts
Nézzétek meg:-) jó éjt mindenkinek:-)
három pont
. tudni, hogy mit szeretnél, jó, tenni érte még jobb... megkapni... gyakran csalódás
. ha tudni akarod mások mit éreznek, mit szeretnének, mire vágynak?--> válaszolj az leső kettőre...
helló
Hosszú melós de annál eredményesebb hét volt... hogy miért?
Egy része titok február 1-ig.
Egy másik része, hogy jelenleg jól érzem ennek oka a fenti dátum egyrészt, másrészt a meló:-) harmadrészt meg hogy újra járok edzeni:-)
Zenét hallgatok... Sena hangja szól... NIIIIIIIIIICe:-) ja ien is még valami:-D
i'm AWESOME & RocknRolla:-P
2009. január 19., hétfő
2009. január 18., vasárnap
2009. január 16., péntek
hazugság
Minden ember hazudik? "Every body lies" ahogy Dr House mondaná... nos sokáig meggyőződésem volt, hogy nem... miért mert álomdozó vagyok és mert hinni akarok az emberek alapvető jóságában (ez nem jelenti azt, hogy tökéletes lennék... ó nem attól messze vagyok, sőt..., de ugye a mondás: mindenki magából indul ki én igyekszem hinni,hogy az emberek jobbak, mint én) de lehet, hogy tévedek???
2009. január 15., csütörtök
2009. január 14., szerda
2009. január 13., kedd
blog
Csak, mert...
De ez megint amolyan egyszerű válasz lenne, nem is igaziból ez olyan tipikus női válasz amivel csak le akarnak rázni, ahelyett, hogy azt mondanák: bocsi erről nincs kedvem beszélni...
Mindegy melyik a lényeg: soha de soha nem elégedtem meg az egyszerű válaszokkal, ezért jó blogolni.
Egy kérdésre ezer és ezer választ kapok és adhatok én is választ ezer meg ezer kérdésre... NICE:-)
Mi a blog? Szerintem a megmondás helye, pszichológus, barát, lelkiszemetesvödör, LOL kell is nekem:-)
Mostanában sajnos kevés időm jut blogolni, vagy csak úgy írni bár alapvetően a kettő eléggé ugyanaz, hiszen amit írok az ide kikerül függetlenül attól, hogy mi is az... lehet kéne azért valahova egy szűrő, de nem. Nem fogok cenzúrázni :D amúgy is úúúúúúúúútálom, hogy nem lehet bármit szabadszájúan leírni, mert az álállampolgár megbotránkozik...
2009. január 7., szerda
kedv
Mert...
Na jó ez egy túl kézen fekvő, túl "női" :-) kifogás, mert amit az ember szeret arról szeret írni, hol jó, hol rosszat, de szeret.
Mi is az érdekes számomra a reklámban? Hogy az eladás művészete, és igen itt jogosan gondol mindenki arra, hogy a legősibb foglalkozás. Az, az ősember is amikor elkezdett cserélni használta, hogy arról már ne is beszéljünk, hogy azok akik az emberek többsége által "legősibb foglalkozás"-nak titulált tevékenység is erre épül? Nem igaz? Aki szerint nem az jelentkezzen:-)
A reklámra ma már ipar épült, ami nem baj, hiszen rengeteg mindent kell eladni, ami viszont baj, és nem is kicsi sőt nagy azaz, hogy a reklám iparágban rengeteg droid dolgozik.
Igen az! D_R_O_I_D!!! Aminek az erdeménye tonnányi förtelmes reklám, ami a vásárlót nem érdekli, de a reklám vásárlóját lenyűgözi. És ez hiba, ugyanis kedves barátaim a reklámnak nem az a célja, hogy kedves multi milliomos megrendelőnek szóljon, hanem az, hogy nekem szóljon, neked, neked és mindannyiunknak, vagyis, hogy 1 picit reklámosan fejezem ki magam azon személyek csoportjának akik beletartoznak a termék előre meghatározott célcsoportjába.
Hogy kerülhető el az, hogy droid legyél? Az a rossz hírem, hogy egy ideig sehogy, mert be kell kerülnöd a gépezetbe, ha bent vagy akkor van esélyed arra, hogy ha nem vagy alapvetően dorid, hogy egyéniségként működj és ezt a munkádba is belevidd.
Az esély a Tiéd tegyél érte - asszem Joda is így mondaná:-)
Na jó igaziból így: "Tedd vagy ne tedd, de soha ne próbáld"
A lényeg, hogy a mi generációnak az első aki ezt a iparágat tanulta és tanulhatta, aki ismeri alapját és akinek esélye van változtatni a most kialakult image-n a reklámnak.
2009. január 6., kedd
Bedtime Stories avagy a milyen a jó reklám
Pont az év utolsó napján december 31-én nem kevés kaland árán sikerült megnéznem Adam Sandler új filmjét az Esti Meséket azaz erdeit címén a Bedtime Stories-t – tudom messziről indulok kedves olvasó, de ne aggódj hamarosan a lényegre térek – a film zseniális, családias, vicces, de hát én egy Adam Sandler filmtől sok mást nem is vártam.
A film alaptörténte, hogy van Skeeter aki egy szállodában dolgozik, mint karbantartó, ami egy picit már önmagában irónikus, hogy ez a szálloda pontosabban a névadója és elődje az édesapjáé volt, akinek annó az új tulaj (aki most már nagyon multi milliomos) tett egy ígéretet, hogy a kicsi Skeeter fogja majd vezetni a szállót. Persze ez az ígéret a homályba vész.
Skeetrebek van egy nővre akinek 2 gyereke van. A gyerekek lesznek a filmben a kulcsfigurák. Skeeternek kell vigyáznia esténként a 2 lurkóra, amíg anyu munkát keres. Skeeternek kb ez az elején annyira kell, mint egy foghúzás vagy egy púp hátára, hamar leakrja tudni az esti ágyba fektetést. A 2 gyerkőc azonban addig nem hajlandó elaludni amíg Skeeter bácsi nem mesél nekik. Skeeter a fantáziájára hagyatkozva mesél nekik ahogyan régen az édesapja is neki. A mesékbe a gyerekek is beleszövik saját kis ötleteiket amiktől azok még viccesebbek, helyeként érdekesebb irányt vesznek. A mese után a gyerekek elalszanak, majd másnap kezdődik az új nap, gyerekek az iskolába el, Skeeter munkába. És innentől válik érdekessé a történet, ugyanis az előző napi mese egyes történései megelevenednek.
Persze Skeeter ezt megpróbálja a maga hasznára fordítani, de a gyerekek mindig kitalálnak valamit amitől a tervei meghiúsulnak. A történet vége happy end és boldogság.
Az összefüggés a reklám és a film között hol van? Közelítsük meg egy másik oldalról. A gyerekek a vevők és Skeeter bácsi a reklámozó a saját termékét akarja eladni. A filmben ez nem működik, nem működhet az, ha valaki a fogyasztónak akar eladni valamit és nem hagyja, hogy a fogyasztó is elmondja a véleményét arról a reklámról amivel megpróbálják csúnya szóval megetetni. Arról nem is beszélve, hogy a reklámozó és a fogyasztó 1: nem ugyanazzal az értékrenddel rendelkezik, 2: nincs garancia arra, hogy a reklámot ugyanúgy fogja értelmezni és ez a 2 dolog összefügg. Amit a reklámozók nem vesznek sokszor figyelembe az az, hogy a vevő mit akar, azaz a vevő számára mi fejezhet ki értéket.
Manapság egyre több cég foglalkozik azzal, hogy reklámokat készítsen megrendelők számára, tehát ők függetlenek a megrendelőtől ebből kiindulva objektívebben vagy még inkább vevőorientáltabban tudnak reklámokat készíteni, azoban sokszor a megrendelőn múlik, hogy mi is lesz a végső anyag.
Hogy milyen a jó reklám? Szerintem, mint a filmben a jó mese. Magával ragad, én is beletudom magam képzelni a reklám által keltett szituációba. Az a jó reklám ahol a reklám célcsoportja is bele tud szólni, nem csak, mint egy csoport tagja akit jól kielemeznek, majd valamilyen téves következtetésre jutnak, hiszen hiába beszéljük ugyanazt a nyelvet nagyon sokszor egy hétköznapi beszélgetésben is félre értjük amit a másik mond. Mért is ne vehetne részt egy csoport a „leendő” vevőkből a reklám készítésében? Mint ahogy a gyerekek is beleszóltak a mesékbe? És így mesélnének együtt valami nagyon jót? Valami nagyon ütőset? Vagy, hogy a megasztár exzsűritagjtól Péli Barnától idézzek valamit ami „nagyon átjön”.
Tudom messziről indultam, de remélem mindenki érti, mire is gondoltam ezzel az írással:-)
